2017. december 10-én Székelyudvarhelyen, a volt Szombatfalvi Református Egyházközség templomában ismét lehetőség kínálkozott az adventi elcsendesedésre, az ünnepre való előretekintésre, hiszen itt szervezték meg immár 4. alkalommal a  Székelyudvarhelyi Várom az Urat Adventi Keresztyén Zenefesztivált. Az együttesek bizonyságtétele mellett igei gondolatok, áhitat, valamint elgondolkodtató történetek segítették felfedezni az advent üzenetét, lényegét. A délután folyamán négy meghívott lépett fel, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium kórusa, a Szike, a Serefifi, valamint a Fundamentum.

Az alkalmat Moldovan Radu egyházmegyei ifjúsági előadó köszöntője nyitotta meg, majd az IKE részéről Jakab István mondott néhány köszöntő szót. Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Bíró Barna Botond kiemelte, hogy mennyire fontos  az emberek életében az ünnep. Hargita Megye Tanácsa felismerte ezt a fontosságot, ezért is támogatja ezt a fesztivált és a hasonló rendezvényeket. Ezek uán Tussay Szilárd egyházkerületi IKE referens a fesztivál történetét ismertette, valamint a IV. Válts Irányt IKE fesztiválról is szólt néhány szót. Marosi Árpád betfalvi lelkipásztor moderátorként köszöntötte a meghívott együtteseket és ismertette a fellépő zenekarok történetét a hallgatósággal. A fesztivál programjából nem hiányozhatott az áhitat, melyet Kántor Csaba, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye esperese tartott. A helyi gyülekezet szeretetvendégséggel készült, a szünetben teát, kalácsot, valamint zsíros kenyeret lehetett fogyasztani.

A szervezők nevében Rátoni Botond kisgalambfalvi lelkipásztor mondott köszönetet a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye vezetőségének, az IKE vezetőségének, Hargita Megye Tanácsának valamint a Székelyudvarhely-Szombatfalvi Református Gyülekezetnek a hathatós segítségért, amivel hozzájárultak a fesztivál megszervezéséhez.

Az alkalom záró pillanata a közös éneklés volt, amikor a 130. zsoltár megzenésített változatát, a zenefesztivál himnuszát közösen énekelték a jelenlévők. Újra megerősítést nyert az a felismerés, hogy szükség van hasonló jellegű rendezvényekre, ahol énekelve, Istent dicsőítve, egymásra figyelve próbáljuk megérteni, megélni az ünnep valóságos értelmét.