A 2025-ös év különleges volt az Erdélyi IKE számára, abból a szempontból, hogy elhatároztuk, meglátogatjuk az Erdélyi Református Egyházkerület mind a 15 egyházmegyéjének ifjúsági elnökségét, és 2 egyetemi gyülekezetét. Szándékunk ugyanaz volt, mint a 2Krónikákban olvashatjuk „Ezután Jósáfát Jeruzsálemben maradt. De újra meg újra kiment a nép közé, Beérsebától fogva egészen Efraim hegyvidékéig, és megtérítette őket őseik Istenéhez, az Úrhoz.” (2Krónikák 19,2): meglátogatni Erdélyben minden elnökséget és személyes találkozásokon keresztül meglátni helyzetüket, tapasztalataikat, nehézségeiket.
Áprilisban indultunk el az első látogatásra. Célunk az volt, hogy minden egyházmegye elnökségével találkozzunk, beszélgessünk, valóságos képet kapjunk a megyei ifjúsági helyzetről. A beszélgetéseink felépítése minden alkalommal hasonló volt. Egy rövid ismerkedés és az elnökségi feladatkörök megbeszélése után, rátértünk az ifjúsági munka működésére. Minden elnökségnek lehetősége volt a rövid- és hosszútávú terveik bemutatására, tervezett programaik ismertetésére, valamint érdeklődve hallgattuk meg az egyházmegyei áldásokat és nehézségeket. A találkozások rendjén elmondtuk az ifjúság évének céljait, kínált lehetőségeit, valamint három kiemelt esemény reklámozásában kértük szolgatársaink segítségét. Az ifjúság vasárnapja, a kolozsvári Várom az Urat Adventi Keresztyén Zenefesztivál, valamint a 2026-ban megszervezésre kerülő Válts irányt! IKE Fesztivál népszerűsítésében kértük támogatásukat. A találkozás utolsó kérdése volt az egyik legszemélyesebb. Az érdekelt minket, miben segítheti az egyházmegyéket az Erdélyi IKE. A szűkkörű beszélgetés végén közösen látogattunk el az egyházmegye espereséhez. Ezúton köszönjük az egyházmegyei vezetők nyitottságát és érdeklődő fogadtattását!
Tapasztalataink szerint az egyházmegyei fiatalság helyzete igen változatos. Van egyházmegye, ahol aktív, élettelteli az ifjúsági elnökség, aktívak a fiatalok, és bekapcsolódnak nagy számban a rendezvényekbe. Egy köztes állapotban vannak azok a megyék, ahol lelkesek az elnökségi tagok, azonban nehéz eseményeket szervezni, mivel kevés aktív ifjúsági csoport működik. A harmadik kategóriában leginkább a szorványban levő egyházmegyék vannak. Ezeken a helyeken igen nehéz ifjúsági munkáról beszélni, hiszen több helyen olyan kevés a fiatal, hogy elnökség sincs. A két egyetemi gyülekezet, a FIKE és a MiFIKE esetében hasznos volt belelátni abba, hogy egyetemistákkal foglalkozni is kihívás. Teljesen más a marosvásárhelyi és a kolozsvári egyetemisták helyzete, viszont ennek a korosztálynak is fontosak a személyes találkozások, lelki alkalmak és közösségi együttlétek.
A látogatások folyamán hiszem, hogy erősödtek a kapcsolataink, valamint körvonalazódott az egyházmegyék ifjúsági jelenléte az Erdélyi Református Egyházkerületben.



