„Ha visszanézek az életemre, látom, hogy vannak pillanatok, amikor a dolgok másképp alakulhattak volna. (…) Mindannyian sebezhetőek vagyunk.” (Hugh Jackman)

Lassíts, sebezhető vagy. Lassíts, sebezhető vagyok. Néha fénysebességgel száguldunk életünkben, és amikor egy pillanatra megállunk, akkor vesszük észre, hogy ez a sebesség mennyi sebet okozott nekünk. Ne rohanj, az igazán mély és fontos dolgok lassan, fokozatosan bontakoznak ki, és mert a szívünket érintik, nagyon sebezhetőek vagyunk ilyenkor. Vigyázz a szívedre. Vigyázza szívemre. A figyelem nem félelem. Nem életkerülés. Sokkal inkább az, hogy értem, hogy az érzelmileg, lelkileg értékes megtapasztalásokat olyan területen találjuk, vagy éljük át, ahol nagyon ki vagyunk téve a megsebesülésnek. Vigyázni a szívemre inkább jelenti azt, hogy ennek tudatában vagyok. Nem akarom mindenáron megóvni magam a sebektől, inkább azt jelenti, hogy a helyzethez mérten figyelemmel vagyok magam és a másik irányába. Vigyázz a szívedre. Vigyázz a szívemre. Sokszor a dolgok jól alakulnak, és talán csak sok év múltán jövünk rá, hogy ez nagyon másként is alakulhatott volna. Figyelj rám. Figyelek rád. A szeretet sebezhetővé tesz. Semmire nem vágyunk jobban, mint arra, hogy szeressenek és hogy szeressünk. Hogy ezt minden porcikánkkal kifejezhessük. De semmi sem okoz nagyobb fájdalmat, mint a szeretet. Amikor szeretni akarok, kapcsolódni akarok, feltárom a lelkem, a szívem, az érzéseimet, és engedem a másiknak, hogy belépjen oda, amit eddig mindenkitől védtem. Figyelj, ne engedj be mindenkit. De ne zárkózz el mindenkitől. A sebek gyógyulnak, és ahogyan a megrepedt aszfalt alól a legszebb virágok nőhetnek, így a sebeinkből is kibontakozhat valami gyönyörű. Vigyázni a szívemre azt jelenti, hogy tudatában vagyok a sebezhetőségemnek.

Csak lassan, a fokozatosság elve alapján. Lépésről lépésre. Napról napra. Évről évre. Érintésről érintésre. Van időd. Semmit nem veszítesz, de mindent megnyerhetsz, ha lassítasz.

design: Farczádi Ali