Vezetőképző tábort tartottunk

szept 20, 2021 | Beszámolók

Vezetőképző tábort tartottunk

Az elmúlt év online eseményei után, Istennek hála, szeptemberben sikerült megtartanunk az első nagyobb szabású személyes rendezvényünket, 22 résztvevővel, illetve három szervező önkéntessel. A 100 éves IKE évében, szeptember 7–9. között került megrendezésre a Vezetőképző, melynek a jobbágyfalvi Tündér Ilona Vendégház adott otthont, egy csendes és meghitt környezetben. Kilenc különböző egyházmegyéből 22 lelkes fiatal vett részt, akik a szeptemberi egyházmegyei tisztújítások alkalmával elnökségi, vagy akár nem elnökségi tagként is aktív szerepet szeretnének vállalni az egyházmegyei ifjúsági alkalmak lebonyolításában. A Vezetőképző arra szolgál, hogy a résztvevő fiataloknak egy alapot biztosítson, és felkészítse őket a következő három év feladataira. A személyes találkozót egy online alkalom előzte meg 2021 tavaszán, a szeptemberi személyes találkozás pedig arra szolgált, hogy a fiatalok személyesen is megismerhessék egymást, és átadhassák egymásnak a tapasztalataikat.

Az alábbiakban az egyik résztvevő, Szász-Barra Boglárka személyes beszámolója olvasható:

„A 2021-es vezetőképző tábor Jobbágyfalván, Maros megyében, a Tündér Ilona Vendégházban lett megrendezve személyesen is, miután április folyamán egy online képzésre került sor.

Szeptember 7-én délután négy órától szépen lassan mindenki megérkezett, és fantasztikusan felemelő érzés volt végre mindenkivel szemtől szembe találkozni. Melegséggel töltötte el a szívemet az a tény, hogy régi arcokat láthattam viszont, ugyanakkor az is, hogy milyen gyorsan és gördülékenyen összeforrott az egész csapat, legyen szó „veteránokról” vagy új arcokról.

A szervezők aznap délután egy békés és nyugodt áhitattal indították közös programjainkat. Az ízletes vacsora után összekovácsoló játékok következtek, amelyek nagyon jó hangulatban teltek el. A frissen kialakult barátságok hangos nevetésekkel, közös kalandokkal pecsételődtek meg, a régi ismeretségek pedig bennfentes viccekkel és mesélésekkel folytatták ugyanonnan, ahol utoljára abbahagyták. Első este révén órákon át tartó beszélgetések, ismerkedések és nevetések következtek.

Másnap reggel kissé fáradtan kelt mindenki a szervezők reggeli énekes ébresztésére, de kábaságunkon gyorsan segített a reggeli hideg, amely egyből kiütötte a szemünkből az álmot. Egy kellemes reggeli után meghitt áhitat következett, majd délelőtt egy beszélgetés során mindenkinek több kérdésre volt lehetősége választ adni. Megosztottuk továbbá egymással a saját megyénkben található nehézségeket, és ezeknek lehetséges megoldásait. Délutáni programban megismerkedtünk azzal, hogy mit is jelent igazán egy esettanulmány. Miután kisebb csapatokra oszlottunk, egy esettanulmányt kaptunk, amelyet csoportonként ki kellett dolgozni a nap további részében.

Az esettanulmány nagyon komplex és reális volt, ezáltal nagyon hasznos arra, hogy megtanuljunk mozogni a megfelelő tisztségünkben, de legfőképpen arra, hogy megtanuljuk: ez egy csapatmunka. Az esettanulmány több programpontot tartalmazott, és komoly problémákkal és kérdésekkel kaptuk kézbe, amik arra vártak, hogy minél jobban kidolgozzuk és megoldjuk őket. Egy fárasztó este elé néztünk, de a csapat egyre jobban összeszokott, úgyhogy a munka is jó hangulatban telt, főleg, mikor a fáradt agyunkkal játszanunk is kellett.

Másnap egy komótos reggeli után erőteljesen és szuper hangulatban kezdődtek az esettanulmányok kidolgozásának bemutatói. Minden csapat fantasztikus munkát végzett. Ezután a három nap kiértékelése következett, amely hasonlóan nevetésdús hangulatban telt el.

Az utolsó ebéd, majd búcsúzkodás előtt még sor került egy fantasztikus záró áhítatra, amely számomra az egyik legmeghittebb pillanata volt az egész nyárnak. Valószínűleg a társaság is nagyon hozzátett ehhez a pillanathoz; szó szerint éreztem, ahogy a szeretet és a béke átölel melengető karjaival. Hálás vagyok, hogy ott lehettem, és érezhettem ezeket a mély érzéseket, valamint hálás vagyok az új barátságokért és a régiekért is.”

Köszönet az önkéntes szervezőknek, akik segítettek a Vezetőképző lebonyolításában és megszervezésében: Kerekes Ágnesnek, Mihály Dávidnak, illetve Apetroae Lucasnak. Egyedül Istené a dicsőség!

Szerző: Szász-Barra Boglárka