100 éves lett idén a FIKE. Három napig állt a bál. A tanév végi fáradtságot legyűrve sürgött-forgott a szervezőcsapat. Az egyik széket hordott, a másik citromot facsart, a harmadik zongorán kalimpált, a negyedik a szavakat regulázta. A vendégseregnek is kijutott a része a munkából. Volt, aki fagylaltot készített, volt, aki meg megette, az egyik születésnapi tortát sütött, a másik a napon süttette magát.
A képzeletbeli családi házon, amelyet talán minden FIKE-s generáció leginkább sajátjának érez, most testvériesen kellett megosztozni – a múlt, a jelen, de még a jövő nemzedékei között is. „Ajjajj, hogy is fogunk ennyien elférni?” – sopánkodott a jövő. „A tyúkszememre lépnek!” – riadozott a múlt. „Összeakad a bajuszunk!” – aggodalmaskodott a jelen.
„Ne aggójatok – szólt az Úristen –, majd én helyet készítek nektek. S azzal az egész pereputtyot körülölelte, ölelésében pedig növekedni kezdett a ház, a kert, de még az emberi szívek is.”
Sorban érkeztünk mi, az ünneplők, a zarándokok, a nosztalgiázók, a néhai, jelenlegi és átmeneti bentlakók, régen látott barátok és testvérek, nagybácsik, üküknagybácsik, unokahúgok, valamint a ház, a család szívesen látott vendégei. Megérkezve sokan ámulva-bámulva körbejártak, egymáshoz fordultak: „Hát te is itt szoktál ülni? Hűha, lecseréltétek a konyhacsempét! Azt hittem, a házba cipővel nem szabad bemenni?! Nézd, a kert hogy kivirult, rá sem ismerni! Látom, kiszáradtak a nagy cseresznyefák. Gyere csak, a kandalló melege most is a régi!”
A vizsgálódás után elkezdődtek az ünnepi programok, a FIKE pedig ünnepelt dalolva, imádkozva, kirándulva, beszélgetve és régi emlékeket felelevenítve. Számolgatva és számot vetve a múlttól kapott örökség ajándékával és felelősségével, a jelen örömeivel és bánataival, valamint a jövő nehéz kihívásaival is.
Ha hálaadással is, de megkönnyeztük azt, ami elmúlt, bánkódtunk azon, ami előre hiányzik. És egymásnak a Krisztustól kölcsönvett arcába nézve erősödtünk annak az otthonnak az ígéretében, amely nem száz, hanem százszor-száz, sőt hétszázszor-hétszáz évre szól, és aminek csíráját sokan megtapasztalhattunk már, itt is, a FIKE-ben.




Köszönjük támogatóinknak, hogy hozzájárultak eseményünk megvalósításához!











