Blog

Sírkövek felirata lehetne: »Elfáradt.« Talán nem az életbe fáradt bele, csak abba, hogy kapaszkodjon belé.

Tényleg úgy van, ahogy mondják. Az élet egészen kis köröket leírva ismétli önmagát.

Ha visszanézek az életemre, látom, hogy vannak pillanatok, amikor a dolgok másképp alakulhattak volna. (…) Mindannyian…

Nem hinném, hogy az ember pontosan tudná, mit is keres, egészen addig, míg meg nem találja.

A múltad olyan, mint egy tetoválás: ha akarod, eltüntetheted, de azzal együtt teljes a történeted.

A térkép így szól hozzád: »Olvass elmélyülten, kövess elszántan, ne kételkedj bennem… Én vagyok a világ a tenyeredben.

Azok a legszörnyűbb csapdák, amelyeket mi állítunk önmagunknak.

Semmi sem számít, csak az érzés, hogy számítunk. Ez az érzés maga az élet.

Az életet a saját buborékunkban utazva éljük le. Néha-néha sikerül áttörnünk a buborék falán valaki felé…

Mulandó életedet mérd az örökkévalóság mércéjével, akkor nem lesz rajtad hatalma a halálnak.